Reggel hiába keltem hétkor, már mindenki fel volt a szobánkon. Cinthi Robbal beszélgetett, Love kaját csinált nekünk, Wilky pedig amikor felkeltem, már akkor ott ült az ágyam végében és telefononozott...
- Hát te?- kérdeztem Wilkytől.
- Bocsi, csak jó nézni ahogy alszol.
- Hm?- kérdeztem.
- Uúúúúú- emelgette Cinthi a szemöldökét.
- Hadj már békén!
- Megjöttem!- jött ki a konyhából Love.
Love kijött a konyhából és mindenkinek más kaját hozott. Nekem müslit hozott, gyümölcsökkel.
Kicsit ettünk, aztán próbáltuk kiválasztani a dalokat, amiket a tábor végén eléneklünk. Három dal kell. Egy mostani modern, egy régebbi és egy romantikus.
- Régi szám lehetne a Sweet Dreams- mondta Rob.
- A Eurytmics-től?
- Hát nem is Merilyn Manson-tól.
- Nem jó- szóltam közbe.- Azt már valakik csinálják.
- De akkor mi legyen???- kérdezte Cinthi.
- Mondjuk a Kiss me?- kérdeztem.
- Lángelme vagy- szólt oda Love.
- Tök jó- mondta Wilky.
- De az nem olyan régi.- mondta Cinthi.
- Nem Edtől!
- Jaaaaa. Az a none riche six... Izé bizé?
- Sixpence None The Richer.
- Azt de szeretem!
- És a többi? Mi legyen velük?
- Ja! Most mi lesz?
És mindenki elhallgatott. Lovera néztünk, aki egy számot dúdolt.
- Stop! My Anaconda don´t... My Anaconda don´t...
- EZT!- sikított Cinthi.
- Jó és lehetne még a romantikus izé bizére a Thinking Out Loud!
- JÓÓÓÓ!- sikítozott megint Cinthi.
- Benne vagyok- mondta Love.
- Akkor ezzel meg is volnánk!- mondta Rob.
- Mikor kezdünk gyakorolni?
- Holnap- felelt kérdésemre határozottan Wilky.
