Ami igaz, az igaz!

Zenetábor, 2. hét, 1. nap (hétfő)

Ami igaz, az igaz, mint említettem már. Én futkossak mindenféle fiúk után, akiket nem is ismerek? Ahogy a tesóm szokta mondani: Na majd nagy szart! A nők után kell futkosni, és nem pedig fordítva. Wilky meg legyen hülye, ha úgyis az akar lenni. Nem fogom rá pazarolni az értékes időmem.
Aláfestőzene:

Kissé idegesen aludtam el, mert utálom az ilyen fiúkat, akik azt hiszik, hogy manapság már nem kell udvarolni. Na még mit nem! Miért lennék én nevetség tárgya, amikor mindenki másnak udvarolnak? Nekem meg csak úgy messengeren bevágja, hogy tetszem neki. Egyátalán nem így képzelem el az álompasit (♥♥♥). Ez? Ez a fiú egy nagy bunkó! PFF!

Álompasi számomra:
- helyes.
- kedves és udvarias.
- aranyos.
- vicces és jófej.
- bátor, aki megvéd.
- szívből szeressen.

Amúgy lehet, hogy nincs is ilyen férfi a földön O_O De mind ahogy a zene mondja: I Need Your Love!

Reggel Cinthi azzal kezdte, hogy mi van köztünk Wilkyvel.
- Most már semmi- mondtam jól hallhatóan.
- Aha. Gyere csak velem!
Kimentünk, és Cinthi beleordított a fülembe:
- TE ESZEDNÉL VAGY? MI VAN? MEG VAGY HUZATVA????
- Mi bajod? A te kis barátod olyan szarcsimbók, hogy még udvarolni se tud! Megírja messengeren, hogy amúgy tetszem neki. Jó hogy nem élőbe mondta, mert felpofozom!
- Miért? Az olyan nagy baj, hogy bevallotta?
- Nem, de a... ELEGEM VAN!- sikítottam egy akkorát, hogy még az egyik csaj is kiszaladt a házából.
Idegbajosan szaladtam be a házba, becsaptam magam mögött az ajtót, és elkezdtem pakolni.
- Mit csinálsz?- kérdezte Wilky. Aztán lassan hozzám nyúlt volna, de én megéreztem, és rászóltam rásipítottam:
- Hozzám ne merészelj érni azzal a szutykos kezeddel!
Behúztam a bőröndöm, és már baktattam is kifelé a kapun. Vissza se néztem.
Na jó! Talán egy kicsit túlreagáltam, de mit tehet ilyenkor az ember???
A kaput annyira nagyon becsaptam, hogy aki eddig volt aludt, az most felébredt. Ha meg nem, annak nagy szerencséje van!
Sírva szaladtam (már amennyire tudtam a nagy bőröndömmel) arra, amerre az út vezetett. A templomnál álltam meg, és bebújtam a hatalmas mogyorófa alá, oda ahol még nem voltam.
Nem tudom merre vezet az út, de nem is érdekel.